Újabb Ducati-póker!

A Ducati ismét „pókert” játszott egy olyan helyszínen, amely kétségtelenül a világ egyik legszebbje – a dobogó teljes egészében a miénk volt, mindhárom csapatunk teljes létszámmal képviseltette magát. Ez volt a lehető legjobb módja annak, hogy megháláljuk csodálatos szurkolóink támogatását, akik – ahogy mindig – ezúttal is felejthetetlen hangulatot teremtettek, és örömük átragadt mindenkire ezen az otthonunknak számító pályán, amely ráadásul kiemelkedő műszaki jellemzőinek köszönhetően értékes technikai tesztként is szolgál.

Marc győzedelmeskedett, és újabb mesterművet mutatott be egy igazi „győztes mindent visz” stílusban – az edzésektől és időmérőtől kezdve a Sprint versenyen át a főfutamig mindent uralt, így méltóképp ünnepelte meg pályafutása 100. pole pozícióját. A hétvégén végig hibátlan volt, a győzelem pedig nem csupán a gyorsaságának, hanem a taktikai érettségének, türelmének és versenyirányítási képességeinek köszönhető: képes volt kivédeni és kezelni riválisai kezdeti támadásait, majd a kulcspillanatban tempót váltani, és olyan fölényt mutatni, amelyhez másnak esélye sem volt felzárkózni – ráadásul mindezt egy olyan pályán, amely nem is tartozik a kedvencei közé...

A futam első körei látványos élményt nyújtottak, ahol Marc és Pecco rögtön összecsaptak: előzések, visszatámadások és a mindig harcra kész Alex Márquez jelenléte tette még izgalmasabbá a küzdelmet. Bagnaia különösen mindent beleadott – ahogy mindig, most is nagylelkűen, és érezhetően vitte előre a szurkolók szeretete. Remek rajt után úgy harcolt, mint egy oroszlán, egyedi előadást nyújtva, amely a régi idők küzdelmeit idézte. Sajnos a futam végére nála jelentkeztek a leginkább a tapadásvesztésből fakadó vibrációk és rázkódások. Ennek ellenére látható volt a javulás, és különösen értékeltem a reakcióját – az elszántságát és a benne lobogó tűz bizonyítja, hogy igazi bajnokról van szó. Ezekre a korai körökre kell építenünk, és el kell érnünk, hogy ezt a teljesítményt a teljes versenytávon tudja hozni – minden erőnkkel azon vagyunk, hogy új megoldásokat találjunk és tovább javítsuk a teljesítményét.

Alex újfent bebizonyította, milyen erős és kiegyensúlyozott – mindig „képben van”. Soha ne felejtsük el, hogy a királykategóriában folyamatosan az élmezőnyben szerepelni nemcsak technikailag nehéz, de komoly érettséget is követel, ami általában hosszú idő alatt alakul ki. Ő azonban már most úgy kezeli a helyzeteket, mint egy veterán, és szinte túlságosan is megszoktuk tőle a stabil teljesítményt és a nagyszerű tempót, bármelyik pályán.

Végül, de nem utolsósorban említsük meg Diggiát is – eltökélt, merész versenyzéssel mutatott be egy nagyszerű felzárkózást, és első alkalommal állhatott dobogóra Mugellóban a MotoGP-ben. Ez kiváló verseny volt, és hatalmas jelentőséggel bír a csapat számára is.

Szívből köszönöm az egész csapatnak, amely rengeteget jelent, és még többet ad. De ma mindenekelőtt csodálatos szurkolóinkra gondolok: hatalmas köszönet, amely a szívből jön – és a szívben marad, a legkedvesebb emlékeink között, örökre.

Hajrá, Ducati!