Egy újabb nehéz nap.

Egy újabb nehéz hétvége, amelyen ellenfeleink minden eddiginél erősebbnek bizonyultak – gratulációnk nekik. A Ducati kettős pole-pozíciója az időmérőn és versenyzőink pozitív visszajelzései egészen más végkimenetelt vetítettek előre. Mindkét versenyzővel gyorsak voltunk már a kezdetektől, a hétvége kifejezetten biztató kilátásokkal indult. Ehelyett Le Mans teljesen felforgatta a várakozásainkat. A „elátkozott” hétvége első jelei Marc ijesztő bukásával jelentkeztek a Sprint futamon, majd Pecco kicsúszásával a főversenyen váltak véglegessé – ez gyakorlatilag kizárt minket a küzdelemből, és egy mélyen csalódást keltő vasárnapot zárt nulla ponttal.

Most nyugodtan kell elemeznünk az összképet. A balszerencsén túl az alapok továbbra is szilárdak, a bukás volt az egyetlen valódi versenybeli dráma. A kulcsszó a tudatosság: kétségtelenül fejlődnünk kell, de a közös teljesítmény pozitív oldalait is fel kell ismernünk.

Peccótól nem is kérhettünk volna többet; mindent beleadott. Malajzia óta nem indult pole-ból, mégis brutális tempót diktált az egész hétvégén. A Sprinten azonnal megtalálta a ritmusát, ellentétben Marccal, aki nem volt 100%-os… és most már mindannyian tudjuk az okát! Marc közelgő vállműtétének bejelentése – amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra, és korábban Barcelonára terveztek – még inkább kiemeli elképesztő tehetségét, figyelembe véve az eddigi teljesítményét, és még különlegesebbé teszi hihetetlen új pályarekordját Le Mans-ban. Egyszerűen lenyűgöző.

Pecco tempója a futamgyőztesével vetekedett, még a nagydíjon is kulcsszereplőként versenyzett, nagyszerű összhangot mutatva a motorral, és legjobb napjainak kitartását és klasszisát hozva. Keményen harcolt a második helyért, sőt időnként a vezetésre is esélyesnek tűnt. Ez csak növeli a sajnálatot, hogy végül nem láthattuk a legjobbak között célba érni.

Pozitívumként – ahogy mindig – Diggia teljesítménye is kiemelendő: ismét ő volt a legjobb Ducati-versenyző. Negyedik helye egy zseniális felzárkózás után újabb bizonyítéka érettségének és kiegyensúlyozott teljesítményének.

Amikor úgy tűnik, minden ellenünk fordul, könnyű szem elől téveszteni a pozitívumokat. Nekünk azonban ezekből kell újrakezdenünk, bízva a munkában, amit végzünk, és követve az itt, Franciaországban látott biztató jeleket. Az igazi kihívás most kezdődik: visszatalálni megszokott lelkesedésünkhöz a nehézségek közepette is, és mindent beleadni a visszatérésért.

Egyrészt itt van a „régi” Pecco, visszatért mosollyal; másrészt ott a sajnálat, hogy Marc nem lesz velünk Montmelóban, tudva, hogy ez hátrányt jelent majd. Bárhogy is alakul, már most alig várjuk, hogy újra velünk legyen a pályán. Bajnokunknak a teljes Csapat nevében gyors és teljes felépülést kívánunk, egy nagy öleléssel!

Forza Ducati!